Január - szövetségkötések

Január 1. Újév – Szűz Mária, Isten Anyja (ünnepi miserend)
Január 6. Vízkereszt – házszentelések bejelentése
Január 13. Fatimai engesztelő imaóra 13.00-tól
Január 17. Ökumenikus imahét a polgári Római Katolikus Templomban
Január 18. Ökumenikus imahét a polgári Református Templomban
Január 18-20. Kirándulás.
Január 25. MUKI

Február - böjt, ima, alamizsna

Február 2. Farsangi Karitász Bál
Február 3. Gyertyák megáldása, Balázs-áldás szentmise keretében (ünnepi miserend)
Február 6. Hamvazószerda (szigorú böjti)
Február 10. Hamvazkodás (ünnepi miserend)
Február 11. Betegek világnapja, betegek kenetének kiszolgáltatása, 18 napon keresztül Lourdes-i ájtatosság
Február 13. Fatimai engesztelő imaóra 13.00-tól
Február 15. Keresztút, nagyböjti bibliai esték
Február 22. Keresztút, nagyböjti bibliai esték
Február 29. Fiatalok keresztútja, nagyböjti bibliai esték

Március - az élet tisztelete

Március 7. 16:00 - keresztút, nagyböjti bibliai esték
Március 8. MUKI
Március 13. Fatimai engesztelő imaóra 13:00 órától
Március 14. 16:00 - Keresztút, nagyböjti bibliai esték
Március 15. Nemzeti ünnep
Március 16. Virágvasárnap (ünnepi miserend), városi keresztút a szentmise után
Március 20. Nagycsütörtöki szertartások: 17:00 – Görbeháza és Tiszadob; 18:00 – Tiszagyulaháza; 19:00 – Polgár és Újtikos
Március 21. Nagypénteki szertartások: 17:00 – Görbeháza és Újtikos; 18:00 – Tiszagyulaháza; 19:00 – Polgár és Tiszadob
Március 22. Nagyszombati feltámadási szertartás Polgáron: 20:00
Március 23. Húsvét (ünnepi miserend)
Március 24. Húsvéthétfő (ünnepi miserend)

Április - közösség

Április 12. Ministráns verseny
Április 13. 13:00 - Fatimai engesztelő imaóra
Április 25. Szentségimádási nap: Polgár
Április 26. MUKI
Április 27. Cserkészek fogadalomtétele

Május - anyai szeretet

Május 4. Anyák napi műsor a templomban
Május 11. Rajzpályázat (bibliai történetek, idézetek), 11:30 - Pünkösdi búcsú Tiszagyulaházán, egyházközségi zarándoklat Szentkútra
Május 12. Pünkösdhétfő (hétköznapi miserend)
Május 13. 13:00 - Fatimai engesztelo imaóra
Május 18. Elsőáldozás
Május 24. Harangod-i gyereknap
Május 25. Úrnapja, MUKI (rajzpályázat eredményhirdetés)

Június - szeretet művészete

Június 1. 11:30 - Jézus szíve búcsú Görbeházán
Június 7. MUKI
Június 13. Fatimai engesztelő imaóra 13:00 órától
Június 21. Papszentelés
Június 23. Hittanos tábor
Június 27. Egyházmegyei Szent László nap
Június 28. Tiszavirágzás (cserkészek)
Június 29. Egyházközségi zarándoklat Mezokövesdre

Július - hűség

Július 13. 13:00 - Fatimai engesztelő imaóra, Egerszalóki ifjúsági találkozó
Július 27. Egyházmegyei zarándoklat Máriapócsra
Július 28-31. Cserkész nagy portya
Július 30. Augusztus 4. Ifjúsági találkozó

Augusztus - anyagi javaink

Augusztus 13. 13:00 - Fatimai engesztelő imaóra
Augusztus 17. Nagyboldogasszony búcsú Polgáron (150 éves a templom)
Augusztus 20. Szent István király ünnepe
Augusztus 24. Szirakúzai Mária búcsú Újtikoson”

Szeptember - igazságosság

Szeptember 7. Veni Sancte (tanévnyitó szentmise)
Szeptember 12. MUKI
Szeptember 13. Fatimai engesztelő imaóra 13:00 órától, f áklyás keresztút a Kálvária dombon
Szeptember 14. Kálvária búcsú Polgáron
Szeptember 15. Cserkész foglalkozás

Október - imádság

Október 4. MUKI
Október 5. Magyarok Nagyasszonya búcsú Tiszadobon
Október 13. Fatimai engesztelő imaóra 13.00 órától
Október 18. Madárles, őszi portya
Október 23. Nemzeti ünnep

November - vágyaink

Egész hónapban az elhunyt szeretteink lelki üdvéért gregorián szentmise.
November 1. Mindenszentek ünnepe ( ünnepi miserend)
November 1. Temetőben szertartások, sírmegáldások: 15:00 – Újtikos és Görbeháza; 16:00 – Polgár és Tiszagyulaháza; 17:00 - Tiszadob
November 1. 19:00 - Halottak napji előesti mise Polgár
November 2. Halottak napja (ünnepi miserend)
November 13. Fatimai engesztelő imaóra 13:00 órától
November 29. MUKI

December - gondviselés

Adventi időben minden reggel 6 órakor "Roráte" szentmise zsolozsmával.
December 6. MUKI, megemlékezés szent Miklós püspökről, ajándékkészítés
December 13. Fatimai engesztelő imaóra 13:00-tól
December 24. 16:00 és 18:00 között a pásztorjáték és az élő betlehem megtekintése
December 24. 24:00 Éjféli szentmise Polgár és Tiszadob; 22:30 Tiszagyulaháza; 21:00: Újtikos és Görbeháza
December 25. Ünnepi miserend
December 26. Ünnepi miserend
December 28. Jubiláló házaspárok megáldása (ünnepi miserend)
December 31. Szilveszter - H álaadó szentmisék rendje: 15:00 Tiszadob; 16:30 Görbeháza és Tiszagyulaháza; 18:00 Polgár és Újtikos

Az egyházmegye szervezete és a plébániai élet

Teológiai alapvetés

1.              Mennybemenetele előtt Jézus ezt mondta tanítványainak: „Én kaptam minden hatalmat égen és földön. Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap a világ végéig.” (Mt 28,18)

2.              Krisztus és a Szentlélek küldetése az egyházban teljesedik be, amely Krisztus titokzatos Teste és a Szentlélek Temploma. Az egyház Krisztus és a Szentlélek küldetésének szentsége. Egész léte és valamennyi tagja arra szolgál, hogy hirdesse és megjelenítse a Szentháromsággal való közösség misztériumát. Isten erejéből látható módon növekszik a világon mint az üdvösség eszköze, és az idők végezetéig szolgálja a megváltás és a megszentelés művét. (vö. Lumen Gentium 3-4.)

3.              A római pápa és a püspökök testülete által vezetett egyetemes egyház a legnagyobb testvéri közösség, amely arról gondoskodik, hogy a világon minden emberhez eljusson az üdvösség örömhíre. Krisztus egyetlen és egyetemes egyházának mint ősmintának a képmásai a részegyházak, az egyházmegyék.

4.              Az egyházmegye Isten népének részegyháza, amelynek igazgatását a megyéspüspök saját pásztorként végzi. Az egyházmegye papsága együttműködik a főpásztorral, és kölcsönösen segítik egymást Isten népének szolgálatában. A püspök Krisztus helyetteseként és követeként kormányozza a reá bízott részegyházat, hogy népe igazságban és szentségben gyarapodjék napról-napra. (vö. LG 26-28)

5.              Mivel a püspök az egyházmegyéjében személyesen nem tud mindenhol és mindenkor jelen lenni, azért az egyházmegye területén kisebb közösségekben plébániák által gondoskodik híveinek lelki ellátásáról. Az egész egyházmegyére kiterjedő munkáját a papok segítik, akik a püspök nélkülözhetetlen munkatársai és tanácsadói Isten népének tanításában, megszentelésében és a hívek vezetésében.  (vö. Christus Dominus 17)

6.              A részegyháznak kötelessége egyre tökéletesebben képviselni az egyetemes egyházat. A részegyház közösségeinek harmonikus működése, tanúságot tevő élete Krisztusra mutató jel a világban. (vö. Ad Gentes 20)

Helyzetelemzés

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét II. János Pál pápa alapította 1993. május 31-én (Pünkösd ünnepén), a Hungarorum Gens kezdetű pápai dekrétumával. Területileg magába foglalja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket. Ezek a területek korábban az Egri Főegyházmegyéhez, ill. a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartoztak, és magukba foglalták a nagyváradi és szatmári püspökségek Magyarországhoz tartozó részeit. Az egyházmegye védőszentje Szent László magyar király, székhelye Debrecenben van. Székesegyháza a debreceni Szent Anna templom, társszékesegyháza a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya templom.

A plébánia és a hívő közösség élete

7.              A Lumen Gentium zsinati határozat szerint az egyház és a plébánia új meghatározást kapott. Az egyház Isten vándorló népe. Valamennyi keresztény részesedik Krisztus prófétai, papi és királyi hatalmában. A plébániai közösség – amelyben a hívek megélik hitüket - egységben van az egyetemes egyházzal, testvéri közösséget alkot vele. Tagjainak nagy a felelőssége az egyház életében és a krisztusi küldetés teljesítésében. Kötelességük, hogy életállapotuknak megfelelően a közösség életében aktívak legyenek. A közösség építésében, a szolgáló papsággal együtt, minden tag építi Krisztus titokzatos testét az Eukarisztia közösségében. (1 Kor12.)

8.              Egyházmegyénk még egészen fiatal, de történelmi egyházmegyékből kialakított része a Magyar Katolikus Egyháznak. Mint új egyházmegye, első zsinatának nagy lehetősége, hogy egészen korunknak megfelelően alakítsa az egyházmegye szervezetét. Alapos felmérésre és rendezésre van szükség. A plébániai és a plébánián belüli kisebb közösségek az egyházmegyén keresztül az egyetemes egyházba kapcsolódnak be. Az egyházmegye szervezetének ezt kell kifejeznie és szolgálnia.

9.              A feladatokat, amelyeket a zsinaton bármely téma-csoportban kidolgoztak, a plébániai közösségekben kell életté váltani. A plébániai közösségből indul az evangelizáció, itt kapcsolódhatnak be a hívek a liturgiába, a plébániai közösségben van lehetőség a diakóniai szolgálatra, itt találkozik a szolgálati papság és a hitét gyakorló keresztény ember. A plébániai életet és az egyházmegye szervezetét úgy kell formálni, hogy mindezeket a feladatokat egyre hatékonyabban tudja ellátni. Az egyetemes egyház mai életlehetősége a plébánián és a plébániai közösségekben van.

A plébánia

10.          „A plébánia a krisztushívőknek a részegyházon belül állandó jelleggel megalapított közössége, amelynek lelkipásztori gondozását, a megyéspüspök felügyelete alatt, plébánosra bízzák, aki annak saját pásztora.” (CIC 515. kán 1. §) A plébánia fogalmának lényeges eleme, hogy krisztushívőkből áll, meghatározott közösség, amelyet állandó jelleggel hoztak létre az egyházmegyén belül. Eszerint a plébánia fogalmában nem a terület, hanem a közösségi elem a döntő. Vagyis maga a plébánia nem valamely terület, hanem meghatározott módon (pl. területei határokkal is) körülírt, megalapított és vezetet közösség.

Plébános

11.          A plébános a püspök irányítása alatt működő lelkipásztor, akinek feladata, hogy Krisztus szeretetében, mint jó pásztor gondozza nyáját, legyen híveinek gondviselő atyja. Köréje gyülekezik Isten népének közössége, a plébánia. A plébános feladata, hogy közösséget teremtsen és akkor halad helyes úton, ha egységben van püspökével, munkatársaival és híveivel.

12.          Az Egyházi Törvénykönyv pontosan meghatározza a plébános jogait és kötelességeit (CIC 528-544. kk.), aki munkáját egyházmegyénkben is ennek szellemében végzi.

13.          A világi jog szempontjából a plébános a plébániának, mint jogi személynek törvényes képviselője, aki a „jogi személy” nevében aláírásra jogosult. Felelős azért, hogy a plébánia javait az egyház törvényei szerint kezeljék (CIC 1281-1288. kk).

Káplán

14.          A káplán a plébános első munkatársa, a plébánossal egyetértésben és az ő felügyelete alatt végzi lelkipásztori szolgálatát. Munkáját a legjobb tudása szerint végezze. (Részletesebben a papok és szerzetesek témánál.)

Egyházközségi képviselőtestület

15.          Szervezetét, működését a Püspöki Kar által készített és jóváhagyott Szabályzat írja elő. A képviselőtestület megfelelő szervei látják el a plébániai gazdasági tanács és a plébániai pasztorális tanács feladatait. (Szabályzat kivonatát lásd a Függelékben.)

Kántor

16.          A kántorok a plébánia alkalmazottai, segítik a plébános munkáját. A szent liturgia végzésében az ének vezetésével szolgálják Isten népét. Tevékenységük nagyban hozzájárul a vallásos élet elmélyítéséhez. Alkalmazásuk módját, jogaikat és kötelességeiket "A magyarországi katolikus kántorok és karnagyok működési szabályzata" alapján, a helyi egyházközség adottságait figyelembe véve szabályozzák. (Lásd a  Függelékben)

Hitoktatók

17.          A hitoktatás elsősorban a plébános és a káplán kötelessége. Az igények szerint azonban világi hitoktatókat alkalmazhatnak, akik megfelelő képesítéssel és főpásztori megbízással végzik a hitoktatást. A világi hitoktatók közösségben legyenek az egyház vezetésével, ne legyenek eltiltva a szentségek vételétől, hívő és példamutató életükkel szolgálják a plébánia ifjúságának lelki képzését. Hitoktatási megbízásukat a plébános előterjesztésére a megyéspüspöktől kapják, minden évben.

Sekrestyés

18.          A templom rendjéről, a liturgikus ruhák, és eszközök rendben tartásáról gondoskodó köztiszteletben álló személy.

Javaslatok

19.          A zsinat javasolja alkalmas világi gazdasági szakember bevonását állandó tagként a Gazdasági Tanácsba.

20.          A főpásztor a meglévő lelkipásztori bizottság átalakításával és világiak bevonásával hozza létre a Pasztorális Tanácsot. Ez a tanács vizsgálja és mérlegelje a lelkipásztori munkát érintő kérdéseket, és róluk gyakorlati javaslatokat készítsen. A Pasztorális Tanács részeként szükség van a felnőttképzés egyházmegyei szintű összefogására, tervezésére és ellenőrzésére.

21.          A helyettes esperes mellé a hitoktatás ellenőrzésére és segítésére pedagógiai-hitoktatói végzettséggel rendelkező szakember kerüljön, akinek díjazásáról az egyházmegye gondoskodik.

22.          A képviselő testületek és az egyházi munkatársak évenkénti lelkigyakorlatát és továbbképzését meg kell szervezni esperesi, főesperesi vagy egyházmegyei szinten.

23.          A főpásztor az EPSZ és az esperesek megkérdezése után rendeljen el egy ésszerű átrendezést az esperesi kerületeknél, ill. a társplébániák és filiák hovatartozásáról.

24.          A paphiány és a hívek létszámának változása miatt a plébániák hagyományos osztályozása korrekcióra szorul. Ezért a zsinat javasolja, hogy az egyházmegye terültén lévő katolikus közösségeket három kategóriába osszuk: központi plébánia,  társplébánia (korábban „oldallagosan ellátott plébánia”) és filia.

25.          Központi plébánia, ahol a plébános lakik. Vezetése a jogban előírt módon történik. Önálló képviselőtestülete van, vezetik az anyakönyveket és a pénztárkönyvet. A TB, az adóhatóság és minden más hivatal felé a központi plébánia képviseli a társplébániákat és filiákat is.

26.          Társplébánia: ahol a plébános nem helyben lakik. Önálló képviselőtestülete van, külön anyakönyveket vezetnek, de ezeket a központi plébánián őrzik. Az egyházközség önállóan kezeli anyagi javait, gondoskodik az egyházközségi hozzájárulások beszedéséről, a perselypénzek és más bevételek pontos kezeléséről, a templom, és egyházi épületek fenntartásáról, a lelkipásztor és az alkalmazottak fizetéséről, hozzájárul a központi plébánia fenntartásához.

27.          Filia: kisebb közösségek (kevesebb, mint 500 hívő), ahol templom, vagy legalább állandó misézési hely van. Külön nem vezetnek anyakönyveket, ez a központi plébánián történik. Képviselőtestület nincs, de legyen 3-5 tagból álló gondnokság, amely gondoskodik a templomról, és segítségére van a plébánosnak.

28.          Az egy plébános vezetésére bízott közösségek, bár különböző fokú önállósággal rendelkeznek, mégis egy egységet (plébániát) alkotnak a plébános vezetése alatt. Az egységes lelkipásztori ellátás biztosítására és összehangolására hozzanak létre Plébániai Tanácsot. Ennek vezetője a plébános, tagjai a káplánok és 3 személy a központi plébánia testületéből, 2-2 a társplébániák testületéből és 1-1 a filiákból. Évente legalább egyszer tartsanak gyűlést.

29.          Ahol alkalmasabbnak látszik, a fenti cél úgy is megvalósítható, hogy a központi plébánia képviselőtestületébe beválasztják a társplébániák elnökeit, ill. a filiák egy-egy képviselőjét.

30.          Az egyházközségek vezetése a jogban meghatározott módon (517.k. 2.§) rábízható egy diakónusra vagy egy megfelelő lelkipásztori kisegítőre.

31.          A papság létszámának alakulását és a lelkipásztori ellátás hatékonyságát figyelembe véve, hosszabb távon gondolkodva kell megállapítani, hogy melyek legyenek a központi plébániák. A fejlesztéseket ennek figyelembe vételével kell tervezni.

32.          A CIC 518. kánon alapján a zsinat megfontolandónak tartja személyi plébániák létrehozását.

33.          Ahol 5 évnél korábban történt  a képviselőtestületi tagok kinevezése, ott egy éven belül meg kell újítani a képviselő testületet.

34.         A zsinat javasolja a megyéspüspöknek, hogy a különböző pasztorális területek irányítására felelősöket nevezzen ki.

Kapcsolódó anyagok: 2009-es év lelkipásztori terve Polgár, 2008-as év lelkipásztori terve Polgár, 2007-es év lelkipásztori terve Polgár, 2006-os év lelkipásztori terve Polgár, Szociális felmérés 2007