Előadó: Molnár Elemér, nyugalmazott Református lelkész
Téma: Gyógyító tanácsok a modern embernek

A rosszat jóval kell viszonozni

Hallottátok a parancsot: Szemet szemért és fogat fogért.  Én pedig azt mondom nektek, ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is!  Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is!  S ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira!  Aki kér, annak adj, s attól, aki kölcsönt akar tőled, ne tagadd meg!

Az ellenség szeretete

Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.  Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért!  Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is.  Ha csupán azokat szeretitek, akik szeretnek benneteket, mi lesz a jutalmatok? (Mt 5,38-46)

Az előadás címét figyelembe véve, észrevesszük, hogy más a hétköznapi értelembe vett egészség és más, a bibliai értelembe vett egész-ség.
Bibliai értelemben: testi, lelki és szellemi harmóniáról beszélünk.

Jó példa erre a következő bibliai idézet:

A tíz leprás

Jeruzsálembe menet Szamaria és Galilea határa mentén vitt az útja. Amikor az egyik faluba betért, tíz leprás férfi jött vele szembe. Még messze voltak, amikor már megálltak és jó hangosan kérték: "Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!" Rájuk emelte tekintetét, és így szólt hozzájuk: "Menjetek és mutassátok meg magatokat a papoknak." Útközben megtisztultak. Az egyik, amikor észrevette, hogy meggyógyult, visszament, és emelt hangon dicsőítette az Istent, s arcra borulva hálát adott neki. Ez szamariai volt. Jézus megkérdezte: "Nem tízen voltak, akik megtisztultak? Hát a kilenc hol maradt? Nem akadt más, csak ez az idegen, aki visszajött volna, hogy dicsőítse az Istent?" Aztán hozzá fordult: "Állj fel és menj! A hited meggyógyított." (Lukács 17,11-19)

Látjuk, hogy mind a 10 ember meggyógyult, azaz testileg egészséges lett. De közülük, csak egy ment vissza Jézushoz, hálát adni érte. Ennek azt mondja Jézus, „a hited meggyógyított”. Görögül ez árnyaltabban van kifejezve: a te életed célba jutott.
Vagyis, ennek az embernek immár, nemcsak a teste, de a lelke és a szelleme is meggyógyult, azaz harmóniában élhet immár, vagyis teljesen egészségesen.

Egy kanadai író kiadott egy könyvet, melynek címe: Az önzés művészete. A könyvben az író azt fejtegeti, hogy ha már úgy is önzők vagyunk, akkor miért is ne építhetnénk erre?
Valóban, van benne részigazság. Hiszen önzőek vagyunk valamennyien.

De mit mond Jézus? „… szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért…”
Kinek van igaza? Jézusnak vagy a könyv szerzőjének?
Jézus nemcsak azt kéri, hogy szeressük egymást, hanem önátadásra buzdít bennünket. Mi lehet kérésének célja? Az, hogy  Ő azt szeretné, hogy boldogok legyünk. Azt szeretné, hogy az életünk örömteli és mosolygós legyen.

Van egy pszichológiai kifejezés: pszichoszomatikus kölcsönhatás.
Vagyis: a test hat a lélekre, és a lélek is hat a testre.

Selye János, a stressz elmélet világszerte ismert és elismert klasszikusa (a prágai egyetemen kezdett orvosi tanulmányokat, Párizs és Róma egyetemein is több évet tanult), Életünk és a stressz c. könyvét adta ki, melyben arról ír, hogy a stressz valami rossz. Azonban, 5 évvel később kiadott kis füzetében leírja: A stressz az élet sava borsa!

Mi a stressz? A stressz az élő szervezet nem-specifikus válasza bármilyen természetű megterhelésre. A stressz előidéző tényezők, az erőfeszítés, megfeszített figyelem, fájdalom, betegség, kudarc, öröm, sikerélmény. Mint e felsorolásból is látszik, a stressz jelenthet kellemetlen, de kellemes dolgot is. Ezek a behatások bár különbözőek mégis lényegileg azonos élettani/biokémiai változásokat hoznak létre, így idegfeszültséget, gyorsult szívműködést, a vérnyomás-, és vércukorszint emelkedését. Selye professzor mind írásában, mind előadásában hangsúlyozta, hogy a stressz minden ember életének szükségszerű velejárója, ami még alvás közben is létezik. A stressz-mentes állapot a halállal egyenlő. A stressz nem szükségszerű rossz, hanem nélkülözhetetlen az élet különböző káros hatásainak leküzdésében, az állandóan változó környezeti hatásokhoz való alkalmazkodáshoz. A túl erős, vagy többszörösen ismétlődő stressz betegségek okozójává válhat, mi több, súlyosan károsíthatja az immunrendszer és központi idegrendszer működését is. Mindez azonban függvénye a hajlamnak, életkornak, bizonyos hormonoknak.

Az ember sokszor fél, irigykedik, szorong, gyűlöl. Azt gondolhatjuk, hogy ez nem befolyásolja károsan szervezetünk fizikai működését. Azonban ez nem így van.

Aki például gyűlöl, bár azt gondolja, hogy az a másik ember ellen irányuló érzés, valójában saját magát öli vele. Előbb utóbb ugyanis megtámadja egy szervünket a gyűlölet érzése, és előbb utóbb belepusztulunk.

Ugyanígy van az irigységgel is. Olyankor, ha nem tudunk örülni a másik ember örömének, akkor irigység van bennünk. A Magyar nyelv csodálatosan kifejezi ezen érzések élettani fiziológiai hatását: „elöntötte a sárga irigység” vagy „rosszmájú”. Ez mind - mind azt jelenti, hogy az irigység a májunkat támadja meg, lebetegszünk és súlyos problémáink lehetnek.

Az aggodalmaskodás, pedig egy olyan bot, amellyel az ember üti, veri magát. Mit mond a Biblia? Minden napnak meg van a maga baja…tehát ne aggodalmaskodjunk!

Ezért kell megtartanunk a Biblia életvezetési tanácsait, hogy egészében legyünk egészségesek, hogy harmóniában éljünk önmagunkkal.  Mosolyogjunk! J

Selye János mondta: „Harcolj mindig, ha a cél nemes, de ne állj ellen, ha nem érdemes” (hanem csöndesen menj tovább…)
Tehát kinek van igaza? Annak, aki önzésre buzdít, ezáltal, irigységet, félelmet, aggodalmat, gyűlöletet teremt, vagy annak, aki szeretetre és megbocsátásra, önátadásra buzdít?

Jézus tehát, nemcsak az örökéletünkkel, hanem az egészségünkkel is törődik. Higgyünk neki és tartsuk be életvezetési, gyógyító tanácsait!

A keresztény ember életvezetési útikönyve: a Biblia.

Lejegyezte: Rapcsák Judit

Kapcsolódó anyagok: képek