NyitĂłlap
HĂ­rek
Templomunk
Pasztorális terv
Közösségeink
Imák
Ügyintézés
ArchĂ­vum
Hitoktatás
PowerPoint gyűjtemény
Prédikációk





A szentmisék rendje

Polgáron

Hétfő, kedd, péntek: 7.30
Csütörtök: 17.00
Szombat: 7.30, 18.00 (téli időszámításkor 17.00)
Vasárnap: 9.30

Filiák

Görbeháza: vasárnap 8:00
Tiszagyulaháza: vasárnap 11.00
Újtikos: vasárnap 13.30

 
Templombúcsú

Polgáron a ma álló templomot 1858. aug. 15.-én szentelte fel Bartakovics érsek Nagyboldogasszony tiszteletére. A templom titulusa Mária mennybevétele.

A templom védőszentje tehát Szűz Mária, a templomot és az egyházközség hívő népét az ő oltalmába ajánlották felszenteléskor. Szűz Mária mennybe vételének napja augusztus 15-e, vagyis Nagyboldogasszony napja. Ez a nap a templombúcsú napja. Hogyan is ünnepeltük most 2015-08-16.-án ezt?

A bevonulási éneket követően 8 gyermek mondott egy templombúcsúi köszöntő verset. Majd az összegyűlt híveket és vendégeket: Ferenc János nyugalmazott rakamazi lelkipásztort, a városunk polgármesterét Tóth Józsefet, és Lászlóffy István kőszobrászt köszöntötte a képviselőtestületi elnök Gulyás István.

Az ünnepi szentmisét Ferenc János nyugalmazott rakamazi lelkipásztor celebrálta. Elmondta azt, hogy Jézus fölvitte Máriát a mennyországba, testével-lelkével megdicsőülve, ugyanis Isten nem akarta, hogy Mária teste az enyészeté legyen. Mária megdicsőülésének ünnepe Isten irgalmasságának győzelmét ünnepli. Ezért amikor földi életének utolsó pillanataira, és Istennel megkoronázott örökkévalóságára emlékezünk, ez az ünnep új, tudatos elkötelezettségre ösztönöz bennünket Isten és az Ő világa mellett. Ezt az elkötelezettséget nem lehet másként kifejezni, mint törekvést egymás kölcsönös szeretetére és a szívből fakadó jóságra. A megdicsőült asszonyban az egyház kezdettől fogva önmagára ismer, de Máriát, az egyház első és legkiválóbb tagját s eszményképét, a „kegyelemmel teljeset” is tiszteli.

Ez a dicsőség tehát, amelyre a boldogságos Szűz Mária - aki földi életében hite és magatartása által legközelebb állt Krisztushoz- már eljutott, osztályrésze lesz az egész egyháznak: mindannyiunknak, akik a keresztség és keresztény életünk által Jézus Krisztushoz kapcsolódunk a földi életben.

Erre a dicsőségre kaptunk meghívást. - Tudatában vagyunk-e ennek a hivatásnak? – Igyekszem-e ehhez alakítani életemet?

Vannak, akik az átlagosnál jobban igyekeznek az egyházközségünkben részt vállalni az egyház életében. Ilyen többek között: Puskás János is, aki a „Pro Ecclesia Polgáriensis”(a polgári egyházközségért) elismeréssel lett megjutalmazva ezen a szentmisén.

A szentmise végéhez közeledve a hívek szentségi körmenetben mutatták meg az Oltáriszentséget és hitüket a város lakóinak, és énekükkel és imáikkal kérték Nagyboldogasszony áldását.

A körmenet végén a hívek Istent dicsérve hálatelt lélekkel koszorút alkotva körülvették Szent István újonnan elkészült szobrát, s meghallgatták Maga László atya ünnepi beszédét. Idézte Szent István királyunkat, aki halála napján összehívta az ország nagyjait, és elmondta, hogy koronáját és országát Mária oltalmába ajánlotta. Sok megpróbáltatást élt át nemzetünk, de Máriának gondja volt és gondja lesz országunkra.

A hívek énekkel dicsérték István király nagyságát, majd Taskó Zsuzsanna előadásában meghallgathatták a jelenlévők a 13. századi István király verses históriája c. költeményt.

Ezután: Ferenc János nyugalmazott rakamazi lelkipásztor megáldotta Szent István szobrát, és köszönetet mondtak Lászlóffy István kőszobrásznak a kivitelezésért, majd ének zengett a nép ajkán Szűz Máriát dicsérve és Szent Istvánt.

A templom főbejáratánál kapott áldás végén a nép elénekelte a Pápai és a magyar Himnuszt és az asszisztencia bevonulása után a hívek Lukács- Bökő Anna invitálására szeretetlakomán vettek részt örömteli testvéri közösségben.

(Dobos Antalné Marika)

Kapcsolódó oldalak: képek