Augusztus 1-től személyi változás volt a plébánián. Papp Péter atyát a püspök atya a debreceni Szent Anna székesegyház káplánjává nevezte ki. Szeretettel köszöntjük Kocsis Gábor atyát, aki Péter atya helyére érkezett a nyíregyházi főplébániáról, akinek a bemutatkozó sorait az alábbiakban olvashatjuk:
Mindig is ez a hivatás vonzott. Nagykárolyban születettem a templom szomszédságában a reggeli esti ministrálás keretet adott az életemnek. Különösen édesanyám, és az anyai nagymamám hite hatott rám, aki a közeli tanyán élt. A távolság miatt ritkán jutott el a templomba, de a vasárnapokat megtartva ebéd után elővette a Szentírást és imádkozott. Azt hiszem, ott hatott rám először mélyen az, hogy láttam, valaki beszélget Istennel. Gyulafehérváron egyházi iskolában érettségiztem, majd 1 év szemináriumi idő után rajtam kívül álló okok miatt el kellett jönnöm, ami nagy törés volt számomra.
Elbizonytalanodtam, később kemény kőműves munkát végezve, majd asztalos műhelyben küzdöttem a bennem lévő belső feszültséggel. Isten hívását azonban senki nem bírálhatja felül, így két év után mégis a szemináriumban folytattam tanulmányaimat, de akkor már itt Magyarországon Vácott. Az életben a kihívások megerősítik az embert. Bizonyos helyzeteket kritikusan éltünk meg, de úgy gondolom ez a pappá formálódáshoz elengedhetetlen. A szeminárium konzervatív, és ezalatt nem egy elavult módszert értek, hanem azt az értéket, amely szigorú, és arra szolgál, hogy az innen kikerülő pap szilárdabban megállja a helyét az életben.
Fontos, hogy kinek milyen a kapcsolata az Istennel. Aki komolyan veszi ezt a készületi időt, annak kialakul egy Istenkapcsolata, a kihívások kísértések leküzdésére. A szemináriumban kapott rendszeres lelkiélet, a szokások, szabálytudat kialakulása, megvéd bennünket és segít, hogy megmaradjunk hivatásunkban.
A rózsafűzért minden nap elvégzem. Tudom azt, hogy a jó Isten kezdeményezi a szenvedést, hogy azt az ő segítségével megharcolva egy magasabb szintről folytassuk a vele való kapcsolatot. Ezt értékként nagyon csodálatos dolog megélni, amely kegyelemben minden ember részesül, csak sokan nem veszik észre a benne rejlő ajándékot.
Szeretettel köszöntöm a polgári híveket és Polgár város minden lakóját, szolgálatom által remélem, hogy mindannyian egyre közelebb kerülünk a szeretet misztériumához! Isten áldjon és vezessen mindenkit ezen az ’istenes’ úton!