NyitĂłlap
HĂ­rek
Templomunk
Pasztorális terv
Közösségeink
Imák
Ügyintézés
ArchĂ­vum
Hitoktatás
PowerPoint gyűjtemény
Prédikációk





A szentmisék rendje

Polgáron

Hétfő, kedd, péntek: 7.30
Csütörtök: 17.00
Szombat: 7.30, 18.00 (téli időszámításkor 17.00)
Vasárnap: 9.30

Filiák

Görbeháza: vasárnap 8:00
Tiszagyulaháza: vasárnap 11.00
Újtikos: vasárnap 13.30

 
Feltámadási menet Polgáron

A feltámadási menet zamárdi kezdeményezésre az Attila dombról indult húsvét vasárnapján, majd ötven napos zarándoklat után érkezik Csíksomlyóra a pünkösdi búcsúra. A zarándokcsoport Mezőkövesdről érkezett Polgárra, majd 24-én lovas kocsi szállította őket tovább Hajdúdorogra .

A feltámadási jelvény átvételén jelen volt a szervező római katolikus egyház képviseletében dr. Linczenbold Levente polgári plébános, a szervezésben szintén részt vevő Polgári Kör képviselője Szabó Edit, a református egyház képviseletében dr. Fábián Ildikó, református lelkész, az önkormányzat képviseletében Oláh József polgármester.

A zarándokcsoport fogadására a város határában, a városvezetők jelenlétében került sor. Lovas kocsi szállította az ünnepség helyszínére a csoportot, ahol a polgári asszonykórus, a polgári citerazenekar és a polgári cserkészek fogadták a vendégeket.

A különböző szervezetek képviseloi beszédükben hangsúlyozták a világon bárhol élő magyarok összetartozását, egymás iránti szolidaritását. Minden jóérzésű magyar ember együtt érez az anyaországtól elszakadt magyarokkal, testvérének, honfitársának tekinti őket. A feltámadási menet zászlójára feltűzték szalagjaikat a különbözo civilszervezetek békeüzenetük jelképeként. A tábortűz meggyújtása jelképe annak a tűznek, amely a szeretetlángot küldi a zarándokokkal tovább.

Taskó Zsuzsa részletet idézett Bocskai István „végrendeletéből” (1606.), melynek tartalma soha nem veszti el aktualitását. „….Ezek után mint népemnek, nemzetemnek igaz jóakarója tiszta lelkiismerettel meghagyom s írom: Szeretettel intvén mind az erdélyi mind a magyarországi híveket egymás között való szép egyetértésre: atyafiú szeretetre, az erdélyieket hogyha Magyarországtól független fejedelemség alatt lesznek is tőle el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket maguktól el ne távolítsák, hanem tartsák ő atyjokfiainak, ő véreknek-tagoknak. És az idő, ha mit hoz egymás javát örvendjék és egymás nyavajáját fájlalják és mindenben segítséggel, oltalommal legyenek egymásnak, mert tudó dolog az, hogy a széthúzással nagy birodalmak is összeomlanak, viszont összetartással kicsinyek is nagyra növekedhetnek.”

Igen, erre az összetartásra talán soha nem volt nagyobb szükség, mint most! Az állampolgárság megadására kiírt szavazás eredménytelensége nagy csalódást okozott, a ránk talán legjobban számító erdélyi magyaroknak. Bizonyítanunk kell, hogy a szavazás eredményét nagyban befolyásolta az egyszerű emberek számára félreértheto tájékoztatás. Ez az eredménytelen szavazás valószínűleg, bizonyos mértékig eltávolított bennünket egymástól, ami nem az egyszerű választók bűne. Közelítenünk kell egymáshoz, be kell bizonyítanunk, hogy összetartozunk, hogy nem hagytuk cserben országunk határain túl élő honfitársainkat. Ez a magyar feltámadási menet is ezt kívánja bizonyítani. Krisztusban eggyé lenni! Ez legyen a végső cél!