Kíváncsi emberek gyűltek össze 2007 április 22.- én délután a Polgári Római Katolikus gyülekezet Karitász Házának udvarán. A Boldogságkutatók Klubja alakuló rendezvényét tartotta itt. A klub egyik alapítója félórás késéssel érkezett, normális esetben faragatlanságnak érezhette volna az ember, de itt másról volt szó. A kórház Sürgősségi Baleseti osztályáról érkezett, összetörten, családja támogatásával. Nem először érezte úgy, hogy a világ, amelyben él, elviselhetetlen.

Régóta tudja, hány hasonló sorsú embertársa osztozik szenvedésével. Van, aki felismeri, hogy baj van, szakemberhez fordul, gyógyszert szed, minden szalmaszálba belekapaszkodik egy kis szeretetért, simogatásért, jó szóért, néhány boldog pillanatért. A sorstársak szava azonban mindennél többet ér. Bátorítása mentes minden mögöttes szándéktól. Együttérzése mindig őszinte, érzékenysége felfog minden apró arcrándulást, kézremegést, szavainak minden tónusváltozását. Nem kell magyaráznunk és magyarázkodnunk. Boldogságra vágyunk, ami legtöbbször karnyújtásnyira van, de már nem hiszünk a saját szemünknek sem.

Hogy a klub életképes lesz- e, rajtunk múlik. Ha tudunk egymásnak magunkból adni egy kis emberi jóságot, szeretetet, féltőfigyelmet, megpillanthatjuk azt a kék madarat. Talán még be is költözhet otthonunkba.

Következő találkozásunk ugyanazon a helyszínen, 2007 május 12.-én 17 órakor kezdődik, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.