Előadó: Dr. Török László, Egerszalóki Plébános, egyetemi tanár, Biblikus professzor
Téma: Nagyböjt

Mindnyájan biblikusok vagyunk

Bár a Szentírás több ezer éves, még is a mai napig hallgatjuk. A Szentlélek, mindig is munkálkodott a Szentírás megírása közben, és ugyancsak Ő indítja el bennünk a vágyat arra, hogy olvassuk, tanulmányozzuk, hallgassuk a Szentírást és beszéljünk róla.
A Biblia a mi hitvallásunk, ezért odaadó lélekkel forduljunk hozzá.

Nagyböjt
Szent 40 nap. Mit jelent a 40-es szám?
A 40 – a teljes időt jelenti, azaz mindig azt az időt, amire szükség van ahhoz, hogy beteljesedjen valami.

Noé történetében is felbukkan a 40-es szám. Amikor  a bárka megfeneklett az Ararát hegy csúcsán, 40 nap telt el, mire a vizek annyira visszahúzódtak, hogy láthatóak lettek a hegyek csúcsai.
Másik, a 40 éves pusztai vándorlás.
Vagy Jézus, 40 napig böjtölt a pusztában.

Ez a 40 nap, a mi időnket is jelenti. A szükséges időt arra, hogy formálódjunk.

Nagyböjtben tehát, mindig kapunk egy lehetőséget arra, hogy ebben a Szent 40 napban, átgondoljuk és újrakezdjük életünket.

Pászka
Átmenet, átvonulás.
Az Úr átvonulása.
Büntetést hoz Egyiptomra, de szabadulást Izrael népére.
Tehát ez az időszak alkalmas arra is, hogy megszabaduljunk mindattól, ami pusztulást okoz.
Jézus bár meghalt, átvonult a halálból az életbe.

A Szinoptikusok
Máté, Márk, Lukács evangélista.

Az egyházi éveket, A,B, és C évre szoktuk tagolni.
2012 Márk éve. Az Ő értelmezésében Krisztus szenvedése és a kereszt különösen is fontos volt. Azt is mondhatjuk, hogy ez a „Kereszt evangéliuma”.

A hagyomány szerint, Márk, Péter apostol tolmácsa, kísérője volt. Ezért sokáig azt gondolták, hogy az általa leírt evangélium, csak egy jegyzet.
Szent Ágoston is azt mondja, hogy ez nem más, mint Máté evangéliumának rövidített verziója.
De mi lehet ennek a feltevésnek az oka?
Máté evangéliuma görög nyelven íródott és nem arámi nyelven.
A valóságban, Márk írja meg először az evangéliumot és az övére építi rá Máté és Lukács az övét.
Márk evangéliuma a „szenvedő, kereszthordozó Isten fia evangéliuma”

Márk így kezdi az evangéliumot:  Jézus Krisztus, Isten Fia evangéliumának kezdete.
Ezután, a bevezető után azonban, Jézus, csak később bukkan fel az írásban. Ez a márki titok.

Márk a csodákról sem akar írni evangéliumában, illetve arra utal benne, hogy Jézus megtiltja, hogy a csodákról beszéljenek. Felvetődik a kérdés, hogy miért tiltja meg?
Azért, mert nem ez a lényeg. Ne erről beszéljenek.

Aztán ott áll Jézus Pilátus előtt, aki megkérdezi tőle: Te vagy Isten fia?
Jézus válasza: Én vagyok.

Az egész evangélium, egy keresztút, melynek csúcspontja a Golgota, vagyis Jézus halála.
A római százados ott kijelenti: Ez az ember, valóban Isten fia volt.

Jézus, a kereszt által válik leginkább Isten fiává.
Márk szenvedéstörténetéből hiányoznak a színházi elemek. Nincs benne körítés, borzongás, sötétség, mégis árad belőle a szenvedés. Jézus, a szenvedés által vált Isten fiává. Amikor tehát mi is szenvedünk, akkor ébredhetünk rá, hogy mi is Isten gyermekei vagyunk. Isten, ott vár bennünket a szenvedésben.
Mint ahogy az Egyház is felveszi keresztjét, és halad Isten felé.
 
János evangéliuma
János evangéliumában, Jézus uralja az eseményeket, nem leszenvedője, mint a többi szinoptikusnál.
Az asszony ábrázolás is érdekes János evangéliumában.
Mária, Jézus anyja, már a Kánai menyegzőn felbukkan.
És ott, asszonynak szólítja édesanyját.
Mi is az asszony sorsa? Szomorkodik, amikor vajúdik, de minden bánatát elfelejti, amikor megszüli gyermekét.

A Golgotán is van egy vajúdás. Ott születik meg az Egyház.

Lejegyezte: Rapcsák Judit

Kapcsolódó anyagok: képek