Mindig eljön az a pillanat az ember életében, amikor lezárul egy igen fontos időszak. Azért fogalmaztam meg ezt a gondolatot, mert hamarosan búcsút kell intenem egy évnek, hiszen a papi életem Pátyodon, Csengerben és a hozzájuk tartozó filiákban folytatódik, ahová a Főpásztorom által az Úr Jézus küld. Az elmúlt egy év alatt lehetőségem volt arra, hogy további tapasztalatokkal gazdagodjak és így kezdjem el új helyemen – most már mint plébános – lelkipásztori terveim és elképzeléseim megvalósítását. Igen sok dolog van, amiért köszönetet mondhatok Polgár város lakóinak, híveinek.

Mindenek előtt hálás vagyok a Mindenható Istennek azért, hogy befogadtak és elfogadtak. Az időseknek és felnőtteknek megköszönöm, hogy bölcsességükkel vezettek és Istenbe vetett hitükből fakadó imádságaikkal erősítettek. A fiataloknak és a gyerekeknek hálás vagyok a sok őszinte, szívből jövő gondolatokért, hiszen övék a mennyek országa. Mindenkinek köszönöm a jó és biztató szavakat. Hálás vagyok mindenkinek a bizalom jeléért, a barátságokért is, amelyek ez idő alatt születtek. Megköszönöm az ajándékokat, áldozatos segítőkészségüket és mindennapi imáikat.

Szeretnék bocsánatot kérni mindenkitől, akit megbántottam, illetve ha valamit rosszul tettem. Soha nem volt szándékos, soha nem volt tudatos.

Nem fogom elfelejteni a Polgáron élőket. Mindig imáimba foglalom majd nevüket. Bármikor erre járok, ha csak rövid időre is, de szívesen fogok megállni egy-egy kedves szó, baráti kézfogás, szerető ölelés erejéig. Ha Pátyod, Csenger környékén járnak, tudniuk kell: ott van egy „kis sziget”, ahol a plébánia kapuja és az én szívem ajtaja mindig nyitva áll, hogy aki oda belép, megpihenhessen. Remélem, még sokszor fogunk találkozni. A Mindenható Isten áldása kísérje további életüket.

Lengyel József káplán